Halásztelek nagyközség
Adatok
Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Ráckevei kistérség
Lakosság: 7697 fő
Terület: 8.64 km2
Népsűrűség: 890,86 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 24
Fekvése
Halásztelek délről, a dunagátrólA Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0 autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg.
Története
Halásztelek mai területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára valószínűleg túl veszélyes lehetett. Feltehetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl.
A település összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Warmann Ernő birtokos nővére után Herminamajornak, vagy inkább Herminatelepnek nevezték el. A következő birtokosa az akkor még parányi településnek Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a település. Hamarosan újra gazdát cserélt a település, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói, valamint bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén). A földosztás következtében a Malonyay kastély birtoka erősen lecsökkent és később vitéz Füzessy István tulajdona lett. Tőle Stein Emil állítólag kártyán nyerte el. Stein barackfákkal ültette tele a birtokot amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén. A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma. 1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Csepel, majd 1955-tól Budapest közelségéének ez gyorsan megduplázódott.
1944-ben a tököli tanács határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatli szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán(mai "Kisiskola")akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már külön iskola épület állt a tanításra. A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyilt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István református agrárium) és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.
A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki. Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.
Az elkövetkezendő időkben megindult a falu infrastruktúrális fejlődése is, a BKV külön járatokat indított már az 50-es évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években plussz három járattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is, a 70-es évek közepén már a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz,és elektromos áram. Ebben az időben kedzték meg a településen a crossbar telefonos hálozat kiépítését is.
A településen a rendszerváltás után kiépült a csatornahálózat, és majd' 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya. Érdekes, a helyi politikusok 2-3 éve leforgása alatt érték el mindezt.
1996-ban a települsé első első képviselőtestülete állami kitüntetést vehetet át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitünteést kaptak többek között:
Stoffán Antal-polgármester
Deák János Árpád-képviselő
Kirnyán József-képviselő
A 90-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöböléséhez kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos mindez csak ígérgetés marad mindig.
Polgármesterek
Stoffán Antal (1990-2006)- független
Szentgyörgyi József (2006-) MSZP
Díszpolgárok
Cseh László
Testvérvárosok
- Nikopol
Sport
- Halásztelek FC
- Cseh László
- Hárai Balázs
Nevezetességei
Malonyai-kastély- Malonyai Kastély
Következő községek
Halimba | Halmajugra | Halogy | Hangács | Hangony | Hantos | Harasztifalu | Harc | Harka | Harkakötöny | Harkány | Háromfa | Háromhuta | Harsány | Hárskút | Harta | Hásságy | Hatvan | Hédervár | Hedrehely | Hegyesd | Hegyeshalom | Hegyfalu | Hegyháthodász | Hegyhátmaróc | Hegyhátsál | Hegyhátszentjakab | Hegyhátszentmárton | Hegyhátszentpéter | Hegykő | Hegymagas | Hegymeg | Hegyszentmárton | Hejce | Hejőbába | Hejőkeresztúr | Hejőkürt | Hejőpapi | Hejőszalonta
További községek
Nemeskér | Besence | Szentpéterfölde | Siklósnagyfalu | Nagyecsed | Balatonszemes | Hosszúpályi | Hunyadfalva | Novajidrány | Bozsok | Harkány | Pusztazámor | Visznek | Horpács | Dabronc | Miske | Ópályi | Héreg | Újudvar | Tokorcs | Daraboshegy | Hetyefő | Kistolmács | Tömörkény | Baglad | Szendrő | Pusztaszabolcs | Súr | Rétközberencs | Tiszavalk | Nagyar | Pusztaszentlászló | Gyenesdiás | Túrony | Gádoros | Zsombó | Baracska | Múcsony | Vaskút | Süttő | Bajánsenye | Tornanádaska | Kelebia | Szakály | Zselicszentpál | Magyaregregy | Bodrog | Nádudvar | Bogád | Aranyosgadány
